Bokor Árpád

A gazdasági állatfajok többségénél adott a lehetőség arra, hogy az előállított állati terméket, és az állat ezzel kifejezett teljesítményét pontosan mérjék. A lovak teljesítménye leginkább a ló és lovassportokban mutatkozik meg, valamint a hústermelésben. A ló hasznosítása általában erőtermelése, izommunkája útján történik, tehát értékét nagyban befolyásolják a küllemileg is bírálható testalakulások, tulajdonságok, bár a ló teljesítőképességére a munkaképességi vizsgálatok szolgáltatnak megbízható adatokat. A lovak teljesítményvizsgálata és szelekciója éppen ezért jelentősen különbözhet hasznosításuknak megfelelően. Magyarországon a lovak teljesítményvizsgálatát a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal által kiadott „Ló teljesítményvizsgálati kódex” szabályozza. A teljesítményvizsgálatok célja a tenyészállatok tenyészértékének minél pontosabb becslése. A kétlépcsős szelekció elveinek megfelelően az őseik alapján kiválasztott állatok tenyészértékbecslése a teljesítményvizsgálatokban is két részletben történik: Első lépcsőben a tenyésztésre való alkalmasság megállapítása – küllemi bírálattal és – sajátteljesítmény vizsgálattal. Második lépcsőben a tényleges tenyészérték és örökítőképesség megállapítása az ivadékok teljesítményének vizsgálatával és küllemi bírálatával.

A testméretek (56. kép) felvétele minden hasznosítási típusnál fontossággal bírnak, melyek tárgyilagos adatokat nyújtanak a fejlettség, arányosság, fajtajelleg megítéléséhez, ezért nem nélkülözhetők a küllemi bírálatoknál. A küllemi bírálatkor a bírálati lapon fel kell jegyezni a felvett, a gyakorlatban használatos testméreteket: a marmagasságot mérőbottal és szalaggal; az övméretet mérőszalaggal és a szárkörméretet mérőszalaggal. A méretek felvételére az állatmérő bot és az állatmérő szalag szolgál. Ha lehetséges, testsúly mérést is kell alkalmazni, lehetőleg etetés előtt, vagy utána legalább 4 órával. A testméretek felvételéhez a lovat vízszintes, sima talajon úgy kell felállítani, hogy természetes tartásban mind a négy lábát egyenletesen terhelve, nyugodtan álljon. A marmagasságot és az övméretet centiméternyi, míg a szárkörméretet 0,5 centiméteres pontossággal kell megadni.

A tenyészállatok kiválasztásánál nem nélkülözhetjük a küllemi bírálatot, ugyanis küllemi elbírálás alapján nagy valószínűséggel ki lehet szűrni a használhatóságot károsan befolyásoló tulajdonságokat hordozó egyedeket. A bírálat célja nem az aprólékos hibakeresés, hanem az egyed használati és tenyésztési szempontból való küllemi értékelése. A bírálatra megfelelő helyet kell kijelölni, hogy a lovat állásban és mozgásban is el lehessen bírálni. A bírálat helye zavaró környezeti tényezőktől mentes, lehetőleg széltől védett, csendes, sima, vízszintes és rugalmas talajú legyen. Ilyen feltételek között alakítsuk ki azt a minimum 25-30 m oldalhosszúságú három- vagy négyszöget, amin belül a bírálat zajlik. Ezen belülre pedig a 4x2 m-es felállító négyszöget (57. kép).

A küllemi bírálaton kívül a mozgásbírálat is szerves része a hátaslovak teljesítményvizsgálatának. A mozgásbírálatot szabadon és lovas alatt is elvégzik. Ennek során lépést és ügetéshosszt mérnek, valamint elbírálják a mozgás rugalmasságát, tértnyerését, akcióját, impulzusát és szabályosságát. A lovak várható ugróteljesítményét a szabadonugró folyosóban (58. kép) és lovas alatti ugrás során is értékelik. Egy magasságon a lónak maximum három ugrási kísérlete lehet. Az ugrókészséget, ugróstílust és robbanékonyságot /-5/ - /+5/ értékskálán kell pontozni és az ugráson elért pontszámmal összegezni kell.

A fogatolt lovak esetén a lépéshossz és ügetéshossz mérése, valamint a lépés és az ügetés bírálata fogatban történik, amikor az alábbi részfeladatokat bírálják el: indítás; száronlét; határozott előremenés; iramfokozások, átmenetek; segítségek elfogadása; állítások; hajlékonyság.

A lovak mozgásbírálatára díjlovagló feladat közben is sor kerül, melyet egy 20 x 60 m-es díjlovagló négyszögben kell teljesíteni. A bírálók együttesen bírálva 0-6 ponthatár között értékelik a csikó mozgásának rugalmasságát, elengedettségét, lépéshosszát, akcióját, lépés, ügetés és vágta jármódban, valamint a száronlétet, a lovagolhatóságot és a készséget. A lovasnak a lóval ezalatt meghatározott programot kell lovagolnia.

A 36-46 hónapos lovak ugróteljesítményét egy 12 db 100 cm-nél nem magasabb ugrásból álló pálya – benne egy kettes ugrás – teljesítése során értékelik. Az előre meghatározott iram 300 m/perc. A kapható pontok száma 100 pont. Minden megállás és akadályverés -5 pont. Ha ugyanazon akadálynál a ló háromszor megáll, akkor kizárásra kerül. Alapidő túllépés esetén minden megkezdett másodpercért 0,25 hibapont jár. A 46 hónaposnál idősebb lovaknak már nagyobb pályát kell teljesíteniük, ami 12 db 110 cm-nél nem magasabb ugrásból áll (benne egy kettes ugrás és egy 250 cm széles vizesárok). Az iram is fokozottabb, ebben az estben 325 m/perc.

A lovak viselkedése, temperamentuma is nagyban befolyásolja használhatóságukat, különösen azokban a szakágakban, ahol a lovasok zömét gyerekek, esetleg fogyatékkal élők teszik ki. Éppen ezért a lovak teljesítményvizsgájának fontos eleme a viselkedésbírálat, melynek szempontja a hátas és fogat lovak esetében eltérőek. A hátaslovak viselkedését felvezetés alatt, kantározás alatt, istállóban, lábfelvétel közben istállóban, nyergelés alatt és felülés közben is bírálják. Fogatlovaknál a legfontosabb bírálati szempontok a viselkedés felvezetés alatt, kantározáskor az istállóban, lábfelvétel közben az istállóban, befogás közben és befogás utáni.

Lovaink hosszú hasznos élettartamára – ami a ló esetében többéves versenykarriert jelent – a szervezeti szilárdságukból következtethetünk, mely szintén része a teljesítményvizsgálatnak. Ez a vizsgafeladat egy terepverseny 6000 m-es cross szakaszon, 15 db 1 m magas természetes akadállyal 450 m/perc iramban. Mérni kell és értékelni a légzésszámot és pulzust alaphelyzetben, a terhelés után közvetlenül, majd pedig 10 perc múlva.

Hazánkban az eltérő fajtába tartozó lovak esetében a teljesítményvizsgálat rendszerét a fajtatenyésztő egyesület is meghatározhatja, kiegészítheti. Éppen ezért jelentős különbségek lehetnek a fajták vizsgáztatási rendszere és a vizsgakövetelmények tekintetében. A versenyló fajták (angol telivér, ügető) esetében a teljesítményvizsgálat a Kincsem Parkban folyik, míg a többi, hazánkban tenyésztő szervezettel bíró fajta teljesítményvizsgálata az egyesület által meghatározott helyszíneken és időpontokban (Központosított mén és kancavizsgák).

A lovakkal szemben támasztott szelekciós kritériumokat fajtától függően változhatnak. A galoppversenyeken (sík-, gát-, akadályversenyeken) futó angol telivér és versenyfélvér lovak, valamit az ügetőversenyeken szereplő ügetőlovaknál a versenyteljesítmény, az egy startra eső, egy szezonban, vagy akár egy versenykarrier folyamán nyert pénzösszeg lehet meghatározó. Különösen ügető lovak esetében fontos a mai napig az ún. kilométer idő. Ezeknél a fajtáknál tehát a fő tenyészcél a sebesség és az állóképesség.

A sportló fajták esetében más a helyzet. A különböző szakágak eltérő típusú, teljesítményű lovat igényelnek. A díjlovaglásban (59. kép) a lovagolhatóság, az idomíthatóság, a mozgás és a küllem lehetnek a fő kritériumok. A jó ugrólónak (60. kép) megfelelő ugrókészséggel, távolságérzékkel, ugróstílussal kell rendelkezni, mindezek mellett olyan anatómia adottságokkal, melyek képessé teszik akár nagyobb akadályok átugrására is. A lovastusában (61. kép) résztvevő lovaknak – ha nem is azonos szinten – de rendelkeznie kell a díj- és ugróló sajátosságaival is, mindamellett olyan szervezeti szilárdsággal és állóképességgel, mely a sok erőkifejtést kívánó cross pályaszakaszon átsegíti.

A fogathajtásban (62. kép) szereplő lovaknak gyorsnak, fordulékonynak és készségesnek kell lennie, megfelelő vonóerő kifejtése mellett. A küllem és a mozgás is nagy jelentőséggel bír ebben az esetben, hiszen egyes versenyszámokban a fogat megjelenését is minősítik.

A lovastornára (63. kép), gyermeklovagoltatásra, lovasterápiára használt lovakkal szemben támasztott fő elvárások a nyugodt vérmérséklet és a munkakészség, így ezeket a tulajdonságokat kell figyelembe venni a szelekció során, feltéve, ha van rá lehetőség.

A western lovaglás (64. kép) során alkalmazott fajták egyedeinek nyugodt vérmérséklettel, munkakészséggel, fordulékonysággal, robbanékonysággal kell rendelkezniük. A szelekció célja a használhatóságot meghatározó tulajdonságok javítása.

A lovak teljesítményvizsgálati, valamint származási adataink ismeretében a tenyésztőnek lehetősége nyílik, hogy lovát értékelje a tenyészcélban megfogalmazottak alapján. Napjainkban már a lótenyésztésben is használnak olyan modern tenyészérték-becslési eljárásokat, melyek segítségével egy lónak a populációhoz viszonyított genetikai értéke megbecsülhető, egyszerre akár több tulajdonság alapján is.