A lovak tartására és a mindennapi munkavégzéshez használt létesítmények együttesen jelentik a lovak élettereit. Ebbe tartoznak az istállók, lovas pályák, karámok, legelők, fedeles lovarda, jártatógép és lovagló utak, azaz minden olyan terület, ahol a ló a mindennapjait tölti (96. kép). Egy lovas létesítmény infrastruktúrája az említettek mellett a takarmány(97. kép)- és trágyatárolókkal (melyek mérete a lovak számának és a tartás módjának függvénye), a szociális épületekkel (pl. öltözők, klubhelység), valamint ménesekben a fedeztető helyiséggel egészül ki. Fontos, hogy az egyes épületeket logikusan, a napi munkavégzés menetét megkönnyítve helyezzük el a rendelkezésre álló területen. Lovas létesítmények között megkülönböztetünk méneseket, melyek feladata elsősorban a tenyésztés, méntelepeket (98-99. kép), ahol a mének felkészítése és vizsgáztatása zajlik, valamint lovasiskolákat, ahol oktatással, a lovak kiképzésével és versenyzéssel foglalkoznak elsősorban.
A vemhes és csikós kancákat futóistállóban vagy bokszokban tarthatjuk. A várható ellés előtt min. két-három héttel a kancát bokszban tartsuk. Modern istállókban a vemhes kancák bokszait kamerával figyelik. A tenyészkancák és a csikók a nap nagy részét lehetőség szerint legelőn, vagy legalább karámban töltsék. Választás után ménesekben a csikók az un. csikótelepre kerülnek, mely az anyaménestől általában néhány km-es távolságban van. A csikótelepen a lovakat korcsoportonként és nemek szerint szétválasztva futóistállóban tartják, melyhez legelő, vagy legalább nagyméretű karámok tartoznak, ahová az állatok szabadon kijárhatnak. A tenyészméneket a kancáktól külön istállóban, egyedi bokszokban javasolt tartani. A rendszeres mozgásról a mének esetében is gondoskodni kell. Lovasiskolákban is célszerű a méneket a kancáktól jól elválasztott bokszokban tartani és külön ménkarámba kiengedni.
A sport- és hobbylovakat általában bokszos istállóban tartjuk, főleg hobbylovak esetén azonban előfordul a legelőre alapozott szabad tartás is. A lovak számára legelőt, vagy legalább pihenő karámokat kell kialakítani. A zavartalan munkavégzés feltétele a lovaspálya, melynek speciális talaja és öntözőrendszere manapság lehetővé teszi, hogy az év nagy részében használható legyen (100. kép). A pálya nagysága és kialakítása a lovardában folyó tevékenységek függvénye, minimális mérete 20x40 m, alakja általában téglalap, talaja masszív alaptalajból és hordozórétegből, valamint rugalmas és jó vízháztartású taposórétegből áll (101. kép). Lehetőség szerint legyen árnyékmentesen kivilágítható. Az egész éves zavartalan munkavégzéshez célszerű fedeles lovardát építeni, melyet javasolt az istálló közelében elhelyezni. Mérete és talaja a lovaspályához hasonló, a falak mellett a balesetek elkerülése érdekében ún. lambrinokat kell elhelyezni (102-103. kép). Az építés során figyelni kell, hogy a lehető legtöbb természetes fény jusson a lovardába, esti munkához pedig gondoskodni kell a világításról. Olyan lovas létesítményekben, ahol versenyzés is folyik, a szabadtéri és fedett pályákat az adott szakág speciális igényei szerint kell kialakítani (104. kép).