TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztésinnováció-oktatás fejlesztésén keresztül „Mobilitás és Környezet: Járműipari, energetikai és környezeti kutatások a Közép- és Nyugat-Dunántúli Régióban”

PE 2.4.3.1 Gépjárműemisszió környezeti, élettani hatásai, élelmiszerbiztonság

A PE GK kutatásainak egy része a talaj-növény-légkör rendszerre irányul. A szántóföldi és tenyészedényes kísérletek szolgálnak a környezeti hatásvizsgálat céljaira eltérő növénykultúrákban.  Számos korábbi megfigyelés irányult a szilárd szennyezőanyagok növény sugárzás- hő és vízháztartására gyakorolt hatásának kimutatására. Az elemzéseket két irányban: egyrészt a kipufogógázból emittált anyagok, másrészt a különböző fosszilis és új generációs hajtóanyagok elégetésekor keletkező nehézfémek hatásvizsgálatára terveztük.

A közlekedés eredetű légszennyezést szabadföldi és zárt térben szimuláltuk 3 növényfaj esetében. Az eredményeket növényfajonkénti bontásban mutatjuk be (1. Kukorica; 2. Tavaszi árpa és bab; 3. Szőlő).

Vizsgálatunk egyik célja ezért a légköri eredetű koromszennyezés kukorica sugárzás visszaverésére (albedo), párologtatására és néhány növekedési jellemzőjére kifejtett hatásának vizsgálata volt. A kísérlet másik célja a légköri eredetű Cd szennyezés kukoricára gyakorolt hatásának a növény teljes fejlődési ciklusát átfogó, a valóságot jobban közelítő szabadföldi elhelyezésű növényeken végzett elemzése volt.  Klímakamra felhasználásával kukorica növény módosított Hoagland tápoldaton történő nevelését tűztük ki célul, amelyet kadmium nitrát oldat felhasználásával szennyeztünk. A kadmium hatásának folyamatát időben követtük klasszikus és MRI mérések felhasználásával.

A környezeti hatásvizsgálatok témakör keretében végzett kutatásaink kitűzött célja a gépjármű részecske-emissziós terhelés modellezése és különböző növényfajokra gyakorolt hatásának vizsgálata volt.   A dízel motorok magas hőmérsékleten és jelentős levegő felesleggel dolgoznak, így igen kevés CO-t, de sokkal több kormot, és NO× vegyületet termelnek mint az Otto motorok. A szennyező anyagok további, egyik jól ismert csoportját alkotják a többgyűrűs aromás szénhidrogének (PAH),  melyeket a növények elsősorban a levelükön keresztül vesznek fel.

Szabadföldi körülmények között, modellkísérletben kívántuk vizsgálni a dízel hajtóanyag égéstermékeinek kibocsátása során keletkező toxikus elemek, korom, PAH, stb. hatását a talaj-szőlő-bor rendszerben, különös tekintettel az élelmiszerbiztonsági kérdésekre. Kipufogógázzal, célzott, mesterséges szennyezést végeztünk az ültetvényben. Mind a talajban, mind a növényben, mind pedig a borban analitikai vizsgálatokkal igyekeztünk nyomon követni az esetleges szennyezés mértékét.

A vizsgálatból született eredmények oktatási gyakorlatba történő beültetése már a kutatás első évében megtörtént. A hallgatóknak  Meteorológiai Állomáslátogatásuk során bemutattuk a kísérleteket, annak céljaival és megvalósítási körülményeivel együtt. Az eredményeket az Agrometeorológia, Levegővédelem, Környezeti eljárástechnika, Hulladékgazdálkodás c. tárgyak keretében ismertettük meg a Hulladékgazdálkodó technológus, környezetgazdász (BSc; MSc), természetvédelmi mérnök szakos hallgatókkal.

Eredmények

A koromszennyezés a növények fejlődési ütemét lényegesen nem befolyásolta. A szennyezett növények nagyobb évi átlagos LAI-et képeztek évjárattól függően. A korom arid évjáratban tapasztalt markánsabb következményei (LAI párolgás albedó) a humid évjárat több csapadékának erőteljesebb lemosó „tisztító” hatásával lehetett kapcsolatban. A szennyezett növények albedója mindkét évben szignifikánsan csökkent. Az alacsonyabb albedó a szennyezett kukoricában magasabb energia-felvételi kényszert jelent.  A szennyezett állományban maradó többlet energia egy részét a kormozott növények magasabb párologtatásukra fordították. A korom negatív hatása a szemtermés csökkenésében jelentkezett mely a nem öntözött parcellánál statisztikailag igazolható volt. Az okot a rosszabb termékenyülés miatti torz csövek megnövekedett számában találtuk. Az MRI segítségével mm-es pontossággal követhető a Cd szennyezés.

Hosszabb idejű részben zárt térben a koncentrált gépjármű emisszió jelentősen károsította a bab növényeket. A károsító hatás minden részkezelés után szemmel látható volt, azonban a növények csak a nagyobb kezelések hatására szenvedtek a tömegükben is jelentősebb depressziót ( logisztikus trend szerint). A növények károsodásának fő kiváltó okai a következők: PM részecskék és PAH behatolása a sztómákon a levélszövetbe, átmeneti O2 hiány, magas CO2 és NOx koncentráció.

A kutatóintézetünk által elvégzett talaj-növény-bor analitikai vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a talaj-növényvizsgálatok során a makro - és mikroelemek, valamint a nehézfémtartalom tekintetében lényeges különbséget a kezelések között nem találtunk, hasonló következtetésre jutottunk a szüreti paraméterek és a boranalitikai vizsgálatok során is. A talajok, a levelek és a borok nehézfémtartalma, még a közvetlen kipufogógáznak kitett parcellákról származó minták esetében is messze a szennyezettségi, - toxikus, - és a szokásos határérték alatt helyezkedik el, így az élelmiszerbiztonsági kockázatot nem jelent.



Képgaléria

Bejelentkezés

Kapcsolat

logo.jpg

PE Georgikon 
Kar

8360, Keszthely
Deák Ferenc u. 16.
Tel.: (+36)83/545-000
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.