Növénytani és Növényélettani Csoport

 

A tudományos irodalmi közlés ismertetésének és értékelésének (recenzió) szempontjai

A szempontok a hagyományos (nyomtatott) és az elektronikus közlésre egyaránt vonatkoznak.

Általánosságban a hatékony ismertetésre kell törekedni.

A recenzió általában négy fő részre tagolódik:

1. bibliográfiai, illetőleg világhálón és/vagy egyéb elektronikus adatbázisban való elérhetőség adatai,

2. a szerző és a kiadó (folyóirat, honlap) rövid bemutatása,

3. a mű szerkezeti, tartalmi bemutatása, főbb megállapításai,

4. vita – egyetértéssel, fenntartásokkal fogadott és elutasított megállapítások, javítások.

Az értékelés végére további megjegyzéseket lehet fűzni.

Más formai megoldás esetén a fő részeknek következetesen, szempontokként kell megjelenniük.

 

  1. A bibliográfiai, illetőleg világhálón és/vagy egyéb elektronikus adatbázisban való elérhetőség adatainak közlése során az egyértelműségre és a biztonságos fellelhetőségre kell törekedni. Szabályként az egyetemi diploma-, szak- és tdk-dolgozatok formai és tartalmi követelményeiben megadott hivatkozási szabályokat kell alkalmazni. Indokolt esetben valamely szaklap szerzői utasításai szerint is el lehet járni. Tekintetbe kell venni az elektronikus adatbázisok hivatkozási rendszerének sajátosságait.

 

  1. A szerző és a kiadó (folyóirat, honlap) rövid bemutatása a szerző szakmai munkásságára, szellemi kisugárzására, gyakorlottságára, valamely nemzedékhez vagy vonulathoz való tartozására irányuljon, továbbá a kiadó, folyóirat, könyvsorozat, honlap, támogató (civil szervezet, alapítvány, egyetem, intézet, vállalat, stb.) szellemi hitvallására, kultúrájára vonatkozzon.

 

  1. A mű (könyv/sorozat, könyvrészlet, közlemény, tanulmány, értekezés) szerkezeti, tartalmi bemutatása, főbb megállapításai.

Terjedelem (összes, a részfejezetek aránya az összes terjedelemhez), terjengősség – hatékony közlés, arányosság. Szerkezeti felépítés.

Kivitelezés, stílus, nyelvhasználat, nyelvhelyesség, érthetőség.

Előzmények, háttérismeretek feldolgozása. Irodalmi feldolgozás naprakészsége és témakörhöz kapcsolódása. A szerző tájékozottsága és a mű korszerűsége.

A célkitűzés egyértelmű megfogalmazása. Megfelelés a célkitűzésnek.

Az alkalmazott feldolgozási, kutatási módszer alkalmassága a feladatként kitűzött célhoz.

A módszer elméleti megalapozottsága. Az eredmény(eke)t hitelesítő próbák.

Megállapítások, eredmények – látszat, valódi, áltudományos, ismétlés, élvonalbeli, előremutató. Következnek-e a megállapítások az előzményekből, a – ha ilyen jellegű – kísérletekből, eredményekből?

A figyelemfelkeltés iránya, eredményessége.

 

  1. Egyetértéssel, fenntartásokkal fogadott és elutasított megállapítások, javítások. Figyelemfelkeltés, az ismertetett alkotás legfontosabb üzenete(i) a közönség felé, illetve legfontosabb ismérvei az értékelő (bíráló, recenzor) véleménye szerint. A mű „haszna”.

 

Keszthely, 2005. február 16.

Dr. Szabó István

 

Vissza