Új lap

Festetics György valószínűleg Kitaibel Pál hatására szánta el magát egy külön botanikus kert létesítésére. A kastély kertrendezési terve 1755-ből származik. A kastély lelke - 1769-es térkép szerint - lakóudvarra, gazdasági udvarra és díszkertre tagolódik. Festetics György a kastély átépítésével együtt 1792-től angolparkot létesített. Kitaibel Pál emlékét, akitől több alkalommal érkeztek Keszthelyre különféle magvak, kínai páfrányfenyő (Ginkgo biloba) közel kétszáz éves példánya őrzi.[i]^,[ii]^,[iii] Festetics György valószínűleg az ő hatására szánta el magát egy külön botanikus kert létesítésére. 1812 végén ki is jelölték annak helyét, fallal bekerítették, hat hosszú és négy széles ágyást mértek ki, hogy "annak célja szerint való bevetése jövő esztendőbeli ősszel elkezdődjön". Ekkor ajánlották követésre a Theresianum kertjének rendjét. Asbóth János azután instrukcióba foglalta a kert célját, szemléltetési módszerét: "Hogy a tanítványok a botanikus kertekben termesztett növényekkel annál nagyobb ismeretségbe jöjjenek, minden fák és veteményeknek osztályai mellé cövekek verettessenek le, amelyek felső lapján az illető plántáknak deák és magyar neve foglaltasson".[iv]^,[v]

1813-ban félig megvalósult, félig tervezett állapotában három részre tagolódott a botanikus kert: 1. "A gazdaságbéliek" (ekkor 52 fajt, illetve fajtát soroltak ide), 2. "Technica plánták" (14 ipari növény), 3. "Orvosi plánták" (16 fajta - sic!). Amikor a közönség számára is nyilvánosságra hozták, szintén ez a hármas tagozódás érvényesült, de más felosztással. Az elsőben "különféle és különös, vad fanemek, rész szerint magról, rész szerint pedig ágak ledugdosása által neveltetnek." A második részben "különböző vízi plánták fognak neveltetni". A harmadik rész lényegében az 1813. évi elképzelést tükrözi, mert "gabona- és fűnemek, kereskedésre való orvosi, s némely ritkább kerti zöldségek" kerülnek oda, majd pedig így fejezik be "Ez a harmadik osztály 178 apró szakaszokra van szaggatva, melyekben a most említett plánták bizonyos termésváltoztatás (vetésforgó, szerző megj.) szerint egymás után következnek. Ennek az osztálynak a prémezettjei ismét hetven cikkelyből állanak ugyanannyi fűnemekkel bevetve". Az "oeconomicus kertben mívelendő plánták névsorá"-ban pontos nomenklatúrával sorolták fel a 178 tételt.[vi]

Faiskolákat több helyen és többféle rendeltetéssel létesítettek (pl. gyümölcsös, botanikai, epres, erdei). A Georgikonban 1801-ben már a szaporítandó magvakat előcsíráztatták, a parcellákat fanemek szerint sorolták be, azokat "billegelt és numerizált" karókkal látták el. A megadott sorszámozásnak pedig a készített jegyzőkönyvvel egyeznie kellett. Több adat szerint más országrészekből, külföldről is gazdagodott az állomány. 1805-ben a schönbrunni udvari kertészetből és Csehországból is szereztek be csemetéket. Festetics György Tatára, Pápára küldte főkertészét főúri parkok különféle fáinak tanulmányozása végett.[vii]

1813-ban a "Kis Szigeti Réten" is létesítettek egy faiskolát, mellyel "erdei és nedves helyekre való fák" csemetéinek a nevelése volt a céljuk. A fennmaradt adatok szerint nagyszámú csemetét neveltek. Az erdei faiskola alaprajzát Magyar Imre Georgikoni hallgató rajzolta meg vizsgafeladatként. Richard Bright 1815-ben úgy jellemezte azt, hogy benne az összes hazai fa és bokor megtalálható, a külföldiekből pedig azok, amelyek elviselik éghajlatunkat, és az erdészet számára hasznosak lehetnek. Miután megszűnt a Georgikon, az erdei faiskola a kastély parkjának szerves részévé vált.[viii]^,[ix]

F. S. Beudant 1817. évi keszthelyi látogatásakor a Georgikonról följegyzi, hogy annak kertjei tulajdonképpen a földművelés különböző ágainak szolgálatában álló gyűjtemények.[x]

Festetics László atyja nyomdokain haladt a park építésében is: kitűnő gazdája volt annak. Sok értékes fát hozatott Keszthelyre. Erről tanúskodik 1826. évi rendelkezése: "hogyha bármely uradalomban a tisztek valami különleges fához, növényhez jutnak, abból ide is kötelesek küldeni". Ez kétségkívül a szemléltetést, az oktatást szolgálta.[xi]

1832-ben a Festetics kastély ritka honi és külföldi fákkal teli kertjéről Horváth Elek írt a SAS-ban.[xii] A Közhasznú Esméretek Tára szerint Keszthely 1833-ban Zala vármegye szántói járásában 6930 lakosú mezőváros volt, mely "országos, sőt külföldre is elhatott, de már megcsökkent hírét... Festetics Györgynek köszöné... és a Georgikonhoz ragasztott füvész és gyömölcsös nagy kerttel dicsekedhetik".[xiii]

A Társalkodóban Fekete István 1840 szeptemberében részletesen beszámolt a keszthelyi intézményről. Meglepte, hogy a füvészkertben mindenféle gabonafaj, takarmányfű, kerti és kereskedelmi növény éppúgy megtalálható, mint az ártalmas dudvák, s így a leendő gazdatisztek természetileg megismerik, mely növények hasznosak embernek, állatnak, s melyek ártalmasak.

Festetics II. Tasziló 1885-ben meghívta Keszthelyre a már akkor európai hírű kerttervező professzort, Henry Ernest Milnert Londonból, aki korát, az angolkert építésének virágkorát, olyannyira meghatározó munkát végzett, hogy azt ma is tanítják az egyetemeken. Nevezetes tankönyvének (Landscape Gardening) példatárában első a keszthelyi kastély kertje.[xiv]

Az angolpark 42 hektáron terült el fénykorában. 1945 után 7,2 hektárra zsugorodott. Elveszett a gyertyán nyírott sövényével szegélyezett kis szabadtéri színpad, a georgikoni hallgatók szociális kertje (a Grottás kert). A park déli fala mögötti kertészet pálmaházának öntöttvas szerkezete Eiffel párizsi műhelyében készült. Az 1980-as évek elejéig folyt itt a gazdász hallgatók kertészeti képzése. A kertben épül ma a Balaton környékének füvészkertje.[xv]

Lovassy 1897-ben hosszabb tanulmányúton volt Nyugat-Európában, ahol a botanikus kerteket és létesítésüket tanulmányozta. Hazatérve azonnal elkezdte az intézmény új épületének (mai főépület) udvarán egy, az akkori igényeknek megfelelő botanikus kert létesítését. Az új kert már 1899-ben mintegy 500 fajt tartalmazott a hallgatók szemléletes felkészítése érdekében. A fajokat fehér zománcozott táblák jelölték. Kultúrfajtákat a kert nem tartalmazott, ezeket továbbra is a kísérleti területeken mutatták be.[xvi]^,[xvii]

A bemutató kert az udvaron e célra elkülönített 1650 m² területen létesült, ami egyáltalán lehetséges volt a kocsiforgalom mellett. A területet 24 fa kettős sorban határolta az északi és nyugati oldalon. Ezek a nagyobb termetű fajok voltak. A fafajok kiválasztásánál is a mezőgazdasági területen alkalmazott haszonfáknak vagy dísznek alkalmas fajok élveztek előnyt. Ezekből él még az Aesculus carnea, és a Taxus baccata egy nőivarú példánya.

Az épülettömbben új tanszéki elhelyezést és dísztermet biztosító építkezéskor, 1962-ben vágták ki Sequoiadendron giganteát, s pár éve a Paulownia tomentosát. A területen belül voltak a kisebb termetű fajok és cserjék, amíg a lágyszárúak 1 m²-es kör alakú ágyásokban voltak elvetve. A fő hangsúly a kultúrnövényekre, konyhakerti növényekre, fontosabb gyomfajokra és a hallgatók által ismerendő rokonsági körökre helyeződött. A kertet az épület padlásán elhelyezett víztárolókból lehetett öntözni.

A több mint 500 fajt tartalmazó gyűjtemény a maga idejében korszerű szemléltetést tett lehetővé, Lovassy fáradhatatlan szorgalmának a bizonyítéka. A keszthelyi botanikus kert példa értékű lett a magyar agrár felsőoktatásban, Kolbay Károly a gödöllői egyetemen is elrendelte 1 m²-es kör alakú kultúrnövényágyások készítését az egyetem parkjában az 1950-es évek közepén. Ezzel kívánta a hallgatókhoz közelhozni ott is a megismerendő kultúrfajokat.[xviii]

1997-ben a Georgikon bicentenáriuma alkamával Lovassy Sándorról is megemlékezvén, emlékudvarrá nyilvánították a régi botanikus kert maradványait, felavatták Lovassy emléktábláját. Emlékfákat adományoztak: Torma Iván nyugalmazott nyelvtanár és műkedvelő dendrológus várvölgyi arborétumából, Borsos Pál elhunyt keszthelyi gazdász és egyetemi dolgozó családja faiskolájából, Simon Ferenc egykori egyetemi hallgató faiskolájából, Folly Gyula keszthelyi gazdász badacsonyörsi arborétumából, Horváth Jenő nyugalmazott pedagógus és kertész növénynemesítő cserszegtomaji arborétumából.

Az Agrobotanikus kert (röviden: botanikus kert) a kollégiumi sportpálya mögött, a Pethe Ferenc utca végén lévő üres telken létesült 1967-ben. A munkálatok irányításával az 1966 július 1-ével szerződtetett Vajda Ambrus növénytermesztő üzemmérnök lett megbízva. Az első alkalmazottak Rezi község termelőszövetkezetének állományába tartoztak, a telepfenntartási költségek biztosításáért Jászberényi Sándor tsz főkönyvelő volt felelős. A növényanyag telepítése 1967-ben kezdődött meg az MTA Vácrátóti Kutatóintézetének Arborétumából. A fajokat Szabolcs Andrásné dr. válogatta össze. A leszállítás több alkalommal, teherautóval történt. A gondos fuvarozást Molnár László intézményi sofőr végezte.

A kertépítési kivitelezési munkákat a keszthelyi városgazdálkodási vállalat végezte Takács László irányításával. A kert arborétum, rendszertani, valamint kultúrnövény és vadfajok (gyom) bemutató részre tagolódott, melyekhez kísérleti területek csatlakoztak. A rendszertani bemutató a hagyományos botanikuskerti elrendezést követte: központi vízmedencétől sugárirányban futnak szét a Soó-féle fejlődési ágazatokat reprezentáló ágyások.

A gyűjtemény feltöltése olyan ütemes és eredményes volt, hogy a kultúr- és gyomnövény ismereti beszámolók 1968-ban már ott zajlottak, illetve akkor már biztosította a kert a laboratóriumi alaktani, szövettani gyakorlatokhoz szükséges növényanyagot. A belvizeket összegyűjtő árkot 1967-ben csatornanyitó ekével húzták, mellé Tompa Károly erdőmérnök nemes füzei és mocsárciprusok lettek telepítve. Az északi, védő cellulóznyárast 1968-ban ültették. A telket gyorsan növő olajfűz (Eleagnus) bozóttal kerítették be. A gyomfajok és a kultúrváltozatok gyűjteményének fejlesztése különösen Almádi László érdeme.

A. Ábra A Növénytani- és Növényélettani Tanszék valamint a botanikus kert madártávlatból

A hétvégi-ház jellegű központi épületet 1968/69-ben húzták fel, melyhez 1976-ban iroda- és szociális helyiségeket. Ekkor váltotta fel a sportpályától áthúzott ideiglenes vízvezetéket a városi hálózatra csatlakozó fő gerincvezeték. Villanyt 1975-ben, telefont 1984-ben kapott a botanikus kert. Külterületi rendezés révén újabb, eredetileg tangazdasági területtel bővült a kert, melyet a kultúr- és vadfaj parcellák áthelyezésére, a kísérleti terület és az arborétum növelésére használtak fel. 1976-ban a BEFAG jóvoltából Szabó István vezetésével fenyves telepítés és arborétum bővítés történt a tájegységre jellemző fajokkal. Ez utóbbi pár év alatt tönkrement jelezvén, hogy a kert fenntartása mindig szerény körülmények között, anyagi, gépesítési és munkaerőgondok között volt lehetséges. Kezdetben egy TERRA kerti kisgép, majd T4-KB kerti traktor tartozékokkal, kisteljesítményű fűnyírók szolgálták ki a munkákat. A nehéz gépi munkák tanüzemi együttműködés révén vagy kutatási témák terhére valósultak meg. 1989-90-ben a badacsonyőrsi Folly-arborétumból hoztak jelentősebb nyitvatermő anyagot. Azóta az egzóták és őshonos fajok beszerzése rendszeressé vált. Különösen a Soproni Egyetem arborétuma, a keszthelyi Pinus faiskola és kereskedés, és továbbra is Folly Gyula biztosít csemetéket.

A botanikus kerti személyzet létszáma rendszerint 2-4 fő volt, mely egy időben biztosította a vízi és mocsári növénytársulások kutatásainak munkaerő szükségletét is. A kert működéséért a Növénytani és Növényélettani Tanszék vezetője a mindenkori felelős.

1974-75: települési szennyvíz biológiai tisztítása lesüllyesztett kútgyűrű tenyészedényekben (Szemes Gábor).

1975-78: talajtermékenység, napraforgó trágyázási és produkció kísérletek (Láng Géza, Kurnik Ernő, Kárpáti István)

1970-80-as évek: légszennyezés hatása szántóföldi kultúrnövényeken erdei és gyümölcsfákon (Borka Gyula)

1980-as évek: alumíniumszulfáttal kezelt kommunális szennyvíziszap trágyázási kísérletek (kukorica növekedés- és ásványelem analízise - Szeglet Péter).

1984: Borbás Vince ökológiai laboratórium megépítése, felszerelése, vízi és mocsári makrofitonok produkció és elemkoncentráció vizsgálata - Kárpáti István.

1989-től: vad fajok populációinak vizsgálata (Allium, Seseli, Stipa, Festuca, Poa stb., elsősorban Almádi László).

1990: füge fajtagyűjtemény áttelepítése Tihanyból és fajták betelepítése a Balaton-felvidékről (Szabó István).

Az agrobotanikus kert évről-évre 80-90 hazai és külföldi botanikus kerttel tart fenn Index Seminum nemzetközi magcsere kapcsolatot. Index Seminum 1968-ban jelent meg először, tartalmazva akkor a Rét- és Legelőgazdálkodási Csoport pázsitfű-, és a Kertészeti Tanszék zöldség-, gyümölcs és dísznövény fajtagyűjteményének tételeit. Hosszabb- Hosszabb-rövidebb szünetek után az Index Seminum 1988-óta rendszeresnek tekinthető, évről-évre kb 400-500 faj kerti, természetben begyűjtött, illetve utántermesztett magját, termését ajánlja fel cserére.

[iv] Süle Sándor 1967: A keszthelyi Georgikon 1797-1848. Akadémiai Kiadó, Bp. pp. 5-245.

[v] Csiki László 1972: A keszthelyi Georgikon története. In Sági K. (szerk.): Georgikon 175. p. 43-61.

[vi] Süle Sándor 1967: i.m.

[vii] Koppány Tibor - Péczely Piroska - Sági Károly 1962: i.m.

[viii] Süle Sándor 1967: i.m.

[ix] Czoma László (szerk.): Festetics Kastély Keszthely. Helikon Kastélymúzeum. Zalai Nyomda. p.5-43. é.n.

[x] Beudant, Francis Sulpice ld. 7.

[xiv] Milner, Henry Ernest 1890: The Art and Practice of Landscape Gardening. London

[xv] Czoma László (szerk.): i.m.

[xvi] Csanády Gusztáv 1897: i.m.

[xvii] Almádi László 1980: Érdekes fák és bokrok munkahelyünk környékén. Georgikon 23:7.10-12.

[xviii] Almádi László 1980: i.m.

Veszprémi Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék Növénytani és Növényélettani Csoport, Botanikus Kert, röviden: GEORGIKON BOTANIKUS KERT

A Georgikon (alapította Festetics György 1797-ben) Erdei Fás Kertjének terv részlete 1807-ből az alapító és a tanintézet nevének kezdőbetűjét követő úttal.

közút: 71. sz. közlekedési főútvonal, Keszthely belterületén Pethe Ferenc utca, vagy az egyetemi kollégium mögött a Festetics útról

a) Tihanyban szubmediterrán kísérleti kert, amelyen 1966 óta füge (Ficus carica) tartamkísérlet és fajtagyűjtemény van,

b) jubileumi park a Pethe Ferenc kollégium mellett (1970-72, tervezte és létesítette Barabits Elemér),

c) Lovassy-féle arborétum és botanikus kert maradványa az A (központi) épület udvarán (1896, Deák F. u. 16.),

1.2 A gyűjtemények adatai (szakterületi és egyéb kulturális örökségi értékek)

a) rendszertani bemutató: eredetileg a Soó-féle ágazatok szerint telepítve (1966), majd Takhtajan – Cronquist – Ehrendorfer alapján alosztályokba átrendezve (1978). A fajok származása: vácrátóti botanikus kert (1966), intézményközi magcsere, saját gyűjtés. Elsősorban a kultúr- és gyomfajok rokonsági köreit és a balaton-felvidéki, zalai tájegységek jellemző fajait tartalmazza.

kultúrflóra, gyomfajok és veszélyeztetett szegetális fajegyüttesek, gabona gyűjtemény (elsősorban Triticum-sorozat 20 faj, 10 tájfajta, Aegilops 6 faj, Avena 8 faj, Hordeum és Secale fajok és fajták, Euchlaena – Zea, gyógy- és fűszernövények, füge tájfajták és változatok.

Muscari botryoides, Crocus heuffelianus, C. tomassinianus, Anemone hepatica, Colchicum hungaricum, Lamium orvala, Helleborus odorus, Daphne mezereum, Leucojum vernum, Amygdalus nana, Primula vulgaris, Pisum elatior, …

d) Füge gyűjtemény: 27, elsősorban balaton-felvidéki fajta, továbbiak: Szarvas, Tiszafüred, Marcali, Pécs, Erk, Nagybánya, Medulin, Rab

közöttük: Catalpa bigninioides, Euodia hupehensis, Aesculus carnea, Hamamelis canadensis, Cryptomeria japonica, Taxodium distichum, Pinus culteri, Ginkgo biloba, Pinus wallichiana, Abies pinsapo, A. koreana, Calicanthus sinensis, Quercus robur fastigiata, Populus simoni, Salix babylonica, Ostrya carpinifolia, Aesculus parviflora, Spartium junceum, Cephalotaxus drupacea.

A fajok származása: vácrátóti botanikus kert (1966), Lovassy-féle telepítés (1896), Folly Arborétum Badacsonyörs, Torma Iván (Várvölgy) és Horváth Jenő (Cserszegtomaj) arborétuma, Borsos Pál és Simon Ferenc faiskolái (Keszthely), Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem botanikus kertjei. A mezőgazdasági és vidéki települési környezet számára legfontosabb és tájegységnek megfelelő fajok.

- A fajok taxonomiai ellenőrzése: Országos Agrobotanikai Intézet, Tápiószele

- kb. 1000 lap, elsősorban a Bakony (Balatonfelvidék, Keszthelyi-hegység) flórájából,

1.3.1 Oktatás-ismeretterjesztés (szakok felsorolása melyek képzése részben a botanikus kertben történik)

Állattenyésztő mérnöki, Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, Informatikus és szakigazgatási agrármérnöki, Kertészmérnöki, Környezetgazdálkodási agrármérnöki, Mezőgazdasági mérnöki, Növénytermesztő mérnöki, Természetvédelmi mérnöki BSc szakok

- A hallgatói létszám megoszlása: 250 fő/év nappali hallgató, 15-20 fő/ év környezetkutató egyetemista, kb. 50-50 fő közép- és általános iskolás, egyéb rendszeres foglalkozáson résztvevők: tudományos diákkörösök, diplomázók, PhD hallgatók kb. 10 fő/év, külföldi egyetemista látogatók 10-20 fő/év.

- Ismeretterjesztő tevékenység: vizsgálati anyagok termelése szervezettani, rendszertani és élettani gyakorlatok számára, a botanikus kertben készült herbáriumok, dia felvételek bemutatása az oktatásban és ismeretterjesztő előadásokon, szakvezetés: 1-3 csoport/év

A kutatási tevékenység elsősorban mezőgazdasági és természetvédelmi vonatkozásban, azon kívül különösen a Délnyugat-Dunántúl, a Balaton-felvidék, a Balaton és Kis-Balaton növényvilágának kutatásában, aktuális gazdálkodási, természet- és környezetvédelmi, tájgazdálkodási problémái feltárásában folyik;

- Védett fajok szaporítása, fejlődés- és populáció-biológiai kutatása; kb. 20 faj a környező tájegységekből, területileg illetékes nemzeti park igazgatóságon bejelentve, és azzal együttműködés.

- Ősi kultúrnövények, hagyományos tájfajták, veszélyeztetett gyomok és gyom együttesek.

- egyelőre a nehéz gazdasági helyzet és a rossz finanszírozás miatt – az érdeklődés ellenére – a turisztikai igények kielégítését nem tudja vállalni. A saját bevételi források megteremtése esetén ez lehetővé válik.

- Index Seminum 1968 óta alkalomszerűen, 1988 óta rendszeresen évenként, (2005-óta az Interneten érhető el), partner intézmények száma: 90.

- Hazai tudományos rendezvények szervezése (pl. Magyar Növényanatómiai Szimpózium 2001., Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében 2004)

1.4 A meglévő feltételrendszer ismertetése (mennyiség, jellemzés, a tevékenység közötti megoszlás)

1.4.1 Személyi feltételek (személyek száma, végzettség, tevékenység)

Vezető: a Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék (Növénytani és Növényélettani Csoport) vezetője, egyetemi tanár

Fizikai munka (talajelőkészítés, vetés, gondozás, gyepkarbantartás, maggyűjtés): 1 fő mezőgazdasági technikus

1.4.2 Tárgyi feltételek és infrastruktúra (épületek, építmények, gépek-gépjárművek, műszercsoportok, információs hálózat)

1.4.3 A gazdálkodási feltételek részletes adatok alapján történő elemzése (a költségvetés szerkezete, a bevételek szerkezete, termelő tevékenység, stb.)

A karnak a tanszékre eső normatív kutatási keretből évi 200 eFt-ból gazdálkodnak.

Erősségek (S): tudomány- és felsőoktatás-történeti hagyomány folytatója,

inspiratív szakmai környezet (növénytermesztési, növényvédelmi tanszékek, burgonyakutatási intézet, természetvédelmi szakhatóság, Agrobotanikai Intézet).

vállalkozói szféra (szaporítóanyag előállítás, szakképzési támogatás),

A botanikus kert múltja és jelene (Almádi László - Szabó István)