Bemutatkozó

Történetünk

Reklámfilm

Lovasklub

Georgikon TK SE

Fedeztetés

Bértartás

Nyári táborok

Aktuális események

Ménesgazda képzés

Hallgatói oldal

Vendégeink oldala

 

Bottyán Equus Alapítvány

Bottyán Equus Hungária

 

Lovasélet Iskola

"Másik út, más érzés"

 

Korábbi események:

 

Regionális Díjlovagló Bajnokság VI. forduló

2007. augusztus 25.

Területi Díjlovagló Bajnokság

VIII. forduló

2006. augusztus 26.

 

Rajtengedély vizsga

2006. július 15.

 

Sárgulás

2006. május 20.

Díjlovasverseny

2006. január 22.

 

Vadászati Évadnyitó

2005. szeptember 3.

 

Területi Díjlovas Bajnokság

2005. augusztus 13.

Nyári Lovastábor

2005.

 

Területi Díjlovas Bajnokság

2005. június 18.

 

Sárgulás

2005. május 21.

  

Sárgulás

2004. május 15.

 

Árnyék (Junior) első napjai

2004. június 6.

 

nyári lovastábor

2004.

 

 

Országos Vadásznap

2004. augusztus 28.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

wrl-gkasésdf
 

Pettkó-Szandtner Tibor, az egykori keszthelyi gazdász emlékére..

125 éve, 1886. június 20-án, a Pozsonyhoz közeli Bazinban született Pettkó- Szandtner Tibor, a Georgikon méltán egyik leghíresebb egykori diákja.  Intézményünk méltán büszke lehet rá, hogy a hazai és európai lótenyésztés és fogatsport egyik legnagyobb alakja lótenyésztési ismereteit iskolánk falai között szerezte meg. A keszthelyi évek utána méneskarhoz jelentkezett és ezzel kezdetét vette egy páratlan értékű életpálya. Több ménesnél, köztük 1920.-27. között Bábolnán szolgált, ekkor még beosztottként. Közben 1925-ben tanfolyamot végzett a hannoveri német lovasiskola fogathajtó szakán és a világ egyik leghíresebb fogathatójává vált.

1927. és 1932. között a Pusztaszentkirályi katonai Csikótelep parancsnoka volt, itt írta meg legjelentősebb művét A magyar kocsizásról  (1931.) címmel. E művét a hajtó sport bibliájaként említhetjük, a hazai fogatsport páratlan sikereit ez a munka alapozta meg. 1932-ben, ekkor már ezredesi rendfokozatban kinevezik a bábolnai ménes parancsnokává. Munkájának köszönhetően az ekkor még a világégés viharainak nyomát magán viselő ménes rövidesen Európa egyik leghíresebb arab ménesévé vált. Nevéhez kötődik az egyik utolsó, még nomád tenyésztőknél született arab csikó, Koheilan Zaid megvásárlása, a hadiárva gyermekekből szervezett, azóta már méltán világhírűvé vált bábolnai harsonás zenekar megalapítása, de Neki köszönheti a Bábolna városa a református templomot is.

 

 

Koheilan Zaid

Munkája elismerése képpen 1943.ban tábornokká léptették elő és a Földművelésügyi Minisztérium lótenyésztési főfelügyelője lett, így az egész hazai lótenyésztésért felelőssé vált. 1944-ben kapcsolatait kihasználva a tenyészállomány válogatott egyedeit, mitegy 400 lovat a szovjet tankok elől Bergstettenbe menekítette. Bár a háború után e lovak jó része sértetlenül hazaérkezett Pettkó- Szandtner Tibort e tettért háborús bűnösnek bélyegezték és nem térhetett vissza Magyarországra.

Mohamed Taher pasa meghívására Egyiptomba utazott és a Kafr-Farouk királyi ménes parancsnokává nevezték ki.  Itt 1949 után új tenyésztési módot vezetett be, mely mind a ménest, mind magát Pettkó-Szandtnert világhírűvé tette. Tíz évig állt a ménes élén, és az állományt olyan szintre hozta, hogy komoly európai kereslet alakult ki az egyiptomi lovak iránt. Élete alkonyán visszatért Európába régi barátja, Lajos bajor királyi herceg fogadta be. Élete utolsó éveit ott töltötte, a sárvári ménes lovai között, melyek a herceg tulajdonát képezték. 1961. január 6-án hunyt el Leutstettenben. Tartalmas, küzdelmes életét, felesége, a szerető, mindvégig mellette álló angyali jóságú Gréti asszony varázsolta igazán széppé és teljessé.

Munkássága, a lovak iránti szeretete és kivételes egyénisége egyaránt példaértékű a Georgikon jelenlegi és jövőbeni hallgatói számára.

 

 

 
Néhány fotó:
 
 

www.nevezesdijlovas.hu